Vámpír Szekták: Szabbat

A Sabbatot, mely állítólag egy középkori halálkultuszból eredeztethetõ, mélyen rettegi mindenki, aki nem tagja. A szekta vadállati és erõszakos, és nem köti az emberi filozófia vagy az erkölcs semmilyen béklyója. Tagjai élvezik a vámpírlétet.
A Sabbat, melyet néha a Fekete Kéz néven említenek, tevõlegesen törekszik a Hagyományok eltörlésére, a Kamarilla elpusztítására és az emberiség leigázására.
A Sabbat mindenhol tagokat toboroz, ahol megjelenik, s úgy terjed, mint valami mérgezõ gyomnövény, ledöntve a környezetében található intézményeket. A Kamarillával ellentétben elismeri a Vízözön elõttiek létezését, bár szenvedélyes gyûlöletet táplál velük szemben. A Sabbat propagandája szerint a Vízözön elõttiek irányítják az egész világot, s a szekta eme rosszindulatú uralom ellen tör. A Kamarillára, mint az õsök ügynökeire tekintenek, és mind politikailag, mind fizikai valójukban ellenük törnek. A Sabbat tagjainak túlnyomó része megveti a Kamarilla vámpírjait, akiket gyáva, nyomorult férgeknek tekintenek, akik nem képesek elfogadni önnön ragadozó természetüket.
A kívülállók keveset tudnak a Sabbat muködésérõl. A Kamarilla egyes vértestvérei kételkednek a Sabbat létezésében is: úgy vélik, hogy a szervezetet az öregek találták ki, hogy a bosszantó gyermekeket könnyebben tudják kordában tartani, s a Sabbat nem más, mint mumus. A szektáról futótuzként terjednek a rémséges mesék, többek közt arról, hogy tagjai fekete mágiával foglalkoznak, démonokat imádnak, hajtóvadászatot rendeznek más vámpírokra, és képesek megtörni a vér kötelékét. A Sabbattal kapcsolatos egyetlen következetes híresztelés a tagok tûzimádásával kapcsolatos: a szekta hírhedett arról is, hogy lángoló nyomok maradnak pusztítása után.

Szabbat klánok:




A Lasombra klán bűnbeesett - és roppantmód élvezi a dolgot. Kecsesen és vérszomjasan hajtsa előre a Szabbatot. Egykori mivoltuknak hátat fordítva az Ölelés sötét csodájának adják át magukat. Gyilkosság, őrjöngés, vadászat: minek féljünk tőle, kérdezik, ha egyszer úgy is vámpírok vagyunk? A Tzimiscekkel ellentétben azonban nem mondanak le halandó vonásaik mindegyikéről, inkább saját gyönyörük szolgálatába állítják őket.
A Lasombra a kezdetek kezdetétől benne volt az egyházban, egyesek szerint a keresztény hit terjesztésében is nagy szerepük volt. Manapság azonban a Lasombrák hátat fordítottak az isteni intézménynek. Vannak persze kivételek, de a Lasombrák a megváltás gondolatát is megvetik. Valójában ők építették a Szabbat szertartásaiba a katolikus hit elemeit, hogy a vámpírok sose felejtsék el, kik is valójában.
A Lasombrák leginkább az Árnyjárás diszciplínáról ismertek. Életre keltik, irányítják a sötétséget - a klán doktrínái szerint ez a sötétség nem más, mint a vámpírlélek anyaga, amit az Ölelés megerősített és megrontott. Káin átkával az Úr kitaszította őket, nekik hát itt a földön kell új rendet teremteniük a Szabbat segítségével. A klán tudományokban jártasabb tagjai nevetnek ezen a babonás hiten, de ők is úgy vélik, vámpírokként már nem köti őket az alantas emberi faj erkölcsi rendje. Hadd égjenek csak a Ventrue-k a mártíromság nap-tűzében: a Lasombrák szeretik nem létüket.
Természetesen ez az elvetemült hozzáállás nem jellemző minden Lasombrára, de tény az is, hogy az Újszülöttek általában örömüket lelik az ezen elv engedte értelmetlen pusztításban. Ezzel ellentétben néhány lasombra öreg a mai napig fenntartja az egyházhoz fűződő kapcsolatát, igaz ők is az "Ördög szolgáinak" vélik magukat. Egyetlen dologban egyeznek még: a Lasombra klán minden egyes tagja a lehető leghatározottabban visszautasítja, hogy az Ősatyák kénye-kedve szerint cselekedjen. Büszkén harcolnak a Dzsihadban, de a legtöbb vértestvérrel ellentétben ők győzni akarnak. A legtöbb Lasombra ügyes cselszövő és jó vezető egyben. A Szabbat falkák vezetői általában Lasombrák, ármányos, machiavellista természetük segíti a szekta terjeszkedését. Sajnos a nemességgel a gőg is együtt jár, és kevés Lasombra ismeri el más vártestvérek egyenrangúságát, hogy felsőbbrendűségről ne is beszéljünk...


Gúnynév: Őrzők

Szekta: A Lasombra a Szabbat vezető klánja - már amennyire ezt a katolikus szektát vezetni lehet. Néhány Lasombra öreg a Kamarillában és az Iconnuban is akad; magányos és veszedelmes az életük.


Megjelenés: Az öregebb Lasombrák javarészt olaszok és spanyolok, néhány mór és berber származású. Az Ifjak azonban a világ minden nemzetiségéből jönnek. Majd' mindegyikük csinos, kellemes, nemes arcvonású - a munkás osztálybéli Lasombra nagyon ritka, sem a kérges tenyér, sem a törött orrcsont nem jellemző az Őrzőkre.


Menedék: A legtöbb fiatal Lasombra ellenzi a magán lakást, a falkával lakik együtt, kommunákban élnek "a szekta javára". De a régi szokások szívósak: a klán öregjei gyakran ma is ősi családi villáikban és más ehhez hasonló elavult helyeken laknak.


Háttér: A Lasombrák bárhonnan jöhetnek de többnyire képzett, művelt, politikus emberek. Jellemzően agresszívak, mint testileg mint lelkileg; a Lasombráknak nem kellenek a gyengék, és később sem haboznak kiirtani klánjukból a nem oda illőket. A Lasombrák híresen értenek az emberekhez, a rossz modor elképzelhetetlen közöttük - ők kifinomult szörnyetegek.


Karakteralkotás: Egy Lasombra viselkedése bármilyen lehet (minél jobban rejti valódi Természetét!). A legtöbb Lasombra a szociális tulajdonságokra épít, bár a Mentális tulajdonságok is majdnem ilyen népszerűek. Az Őrzők általában a Befolyás, Státusz, és Anyagi háttér (Szabbat) Háttereket választják, gyakran a további diszciplínák és Képességek rovására. A Lasombrák alapították az Éjszaka Ösvényét is, amit a klán sok tagja követ (bár a Megvilágosodás más Ösvényeit is sokan választják, és néhány Lasombra Emberségéhez kötődik)


Klán diszciplínák: Uralom, Árnyjárás, Őserő

Gyengeségek: A Lasombra vámpíroknak nincs tükörképük. Nem lehet látni őket sem a tükörben, sem a vízben, sem a csillogó ablakokon vagy a fényezett fémeken; de még a fényképeken és a biztonsági kamerákon sem. Ez a különös jelenség ruhájukra és holmijukra is kiterjed. Sok vértestvér szerint hiúságuk büntetése ez. Mindemellett, a sötétséggel való különös kapcsolatuk miatt a napfény is dupla sebzést okoz rajtuk.
Szervezet: A Lasombra klán szerkezete egyszerre hivatalos és nyitott. A Szabbat megalapításában segédkező harcosoknak kijár a tisztelet, de a fiatalok minden irányítás nélkül tevékenykednek. Negyedéves gyűléseiken a Lasombrák tájékoztatják egymás ügyeiről, és vérivó szertartásokat hajtanak végre. Bár egyetlen Lasombrának sem mondják azt soha, hogy "Ezt nem teheted", a klán legtöbb tagja mélyen tiszteli a hagyományokat. A Les Amies Noir nevű titkos klikk állítólag "kivégzi" a klán nevére szégyent hozó őrzőket.
Vérvonal: A Lasombra Antitribuk a Kamarilla legelszántabb védelmezői, bár új szektájuk gyanakvását sosem sikerül eloszlatniuk. Emelet a lasombra klán legöregebbjei közt is sokan megvetik a Szabbatot. Természetesen a Szabbatos lasombrák félnek az ellenük forduló Vértestvérektől, és semmi nem dühíti fel őket annyira, mint egy Antitribu híre.


Idézet: "Árnyak? Hah! Magát a sötétséget uralom, nem a puszta árnyakat! Mondd csak - képes erre egy árny?"

Ha a Lasombra klán a Szabbat szíve, úgy a Tzimisce klán a Szabbat lelke lehet. Jelenlétük még a többi vámpírt is zavarba ejti, nem hiába nevezték el szörnyetegeknek őket a régmúlt éjjeleken. A Tzimiscek védjegye, az Ezertest diszciplína közrémület tárgya; a Vértestvérek félve suttognak a pillanatnyi kedvtelésből eltorzított, megnyomorított testekről, a lidérces "kísértetekről", az embertelenül kifinomult kínzásokról.
Első látásra gyakran érthetetlennek tűnik ez a rettenet. A legtöbb Tzimisce visszahúzódó, tisztánlátó elme, messze esik a Szabbat üvöltő, vonyító falkáitól. Értelmes lényeknek tűnnek, megdöbbentően intelligensek, a tudomány titkait fürkészik rendületlenül, és vendégeikhez mindig kedvesek. Akik azonban közelebbi kapcsolatba kerülnek a szörnyetegekkel, azok hamar rájönnek, hogy ez az emberi felszín valami... nagyon mást takar. Évezredek lankadatlan kutatásával a Tzimiscek egyre közelebb jutottak a vámpírok mibenlétének megfejtéséhez, testüket, elméjüket újabb és egyre idegenebb formákba csavarva miközben. Amennyiben szükségesnek, tanulságosnak vagy akár csak élvezetesnek ígérkezik egy kísérlet, a szörnyetegek nem haboznak másokat is megkínozni. Míg a fiatalabbaknál ezt szadizmusnak vagy kegyetlenségnek is betudható, az öreg Tzimiscek egészen egyszerűen nem értik már sem a szenvedést, sem a kegyelem mibenlétét - vagy talán értik még, csak nem tartják fontosnak.
A Tzimisce egykor a leghatalmasabb klánok közé tartozott. Szinte az egész Kelet-Európát uralták, hatalmas varázslók lévén a halandókat épp úgy, mint testvéreiket. A legtöbb vámpírtörténetet ők ihlették. Klán, klán után próbálta megdönteni őket, és végül a Tremere-eknek sikerült is; sőt, sokan úgy tartják, a Tremere alapítói Tzimisce vérrel csikarták ki a halhatatlanságot. A Tzimiscek engesztelhetetlenül gyűlölik ezért a boszorkánymestereket, és a Szabbat kezére kerülő Tremere-ek kínos halált halnak.
A Nagy Anarch felkelés idején a Tzimisce klán önmaga ellen fordult, a fiatalabb vámpírok rájöttek, hogyan szabadulhatnak meg a rájuk kényszerített vérköteléktől. A küzdelemben a fiatal szörnyetegek sok öreget megöltek, és tulajdon hatalmuk utolsó bástyáit is a porba döntötték. A Szabbatban sokan beszélik, hogy Ősatyjukat is megkeresték és elpusztították ekkor a Tzimiscek, de a klán tagjai sem erősíteni nem erősítik, se tagadni sem tagadják ezt a hírt.
A Tzimisce a Szabbat tudósai, tanácsadói, papjai. A szekta sok szokása ered a Tzimisce klán hagyományaiból. A vámpírizmus határainak és lehetőségeinek vizsgálatával a szörnyetegek a Vértestvérek élőholt-létének célját akarják felderíteni. Ha ennek az Ősatyák elpusztítása, a kamarilla eltörlése és millió halandó kínhalála az ára, nos minden kísérletnek vannak árnyoldalai...

Gúnynév: Szörnyetegek

Szekta: A legtöbb Tzimisce a Szabbatot szolgálja. Néhány nagyhatalmú öreg a függetlenséget választotta; ők alighanem Inconnuk. Szinte egy Tzimisce sem csatlakozott a Kamarillához; még a Szabbat-ellenes szörnyetegek is ízléstelennek tartják a halandók közt bujkáló szektát.


Megjelenés: Az Ezertest diszciplína mestereiként a Tzimisce gyakorolta szemkápráztatóak - szemkápráztatóan szépek vagy ocsmányak, ahogy épp kedvük tartja. A hatalmukat kutató fiatal Tzimiscek különféle kísérleteket végeznek tulajdon testükön. Az öregek inkább a hibátlan, szimmetrikus formákat kedvelik; a test végül nem is több hasznos gépezetnél. A Tzimiscek arca a tökély üres maszkja, keveset nevetnek, bár különösen izgalmas kísérletek közben fel-felkuncognak néha.

Menedék: A Tzimiscek nagyon zárkózott lények, menedékük sértetlensége rendkívül fontos. A klánban részletesen kidolgozott szabályok vonatkoznak a vendéglátásra. A meghívott vendégekért a szörnyetek saját életével felel; a hívatlanokat a világ végéig üldözik és kegyetlen kínhalálnak adják. Meglepő módon a Tzimisce menedékek nem olyan kényelmesek és szépek, mint a Ventrue-k vagy a Toreadorok otthonai. A halandók szokásai hidegen hagyják a Tzimisceket.

Háttér: A Tzimiscek mindig körültekintően választják meg Gyermeküket: minthogy a Gyermek az Atyjára üt, csak olyan halandó jöhet szóba, aki a klán ügyét előrébb viheti. A Gyermek kiválósága és tehetsége az elvont tudományos elméletek terén vagy a különös kegyetlenséggel elkövetett sorozatgyilkosságokban mutatkozik meg, az már teljesen lényegtelen.

Karakteralkotás: A Tzimisce klánban a Mentális tulajdonságokat tartják legértékesebbnek. Bár általában nemesi származásúak, a Szabbat Tzimisceket nem érdekli a társadalmi élet - ezért a Szociális tulajdonságok (az egy Megjelenés kivételével) ritkán elsőrangúak. Az Ismereteket kedvelik, és a Tzimiscek gyakorta követik a Megvilágosodás ösvényét Emberségük megtartásakor. A Tzimisceknél gyakori a Státusz (a Szabbaton belül), az Anyagi háttér valamint a Csatlósok (ghoulok).

Klán diszciplínák: Bestia, Jelenés, Ezertest

Gyengeségek: A Tzimisce területekhez kötött lények, menedéküket nem adják föl, vadul védik mindenki ellen. Alvásközben legalább két maréknyi földnek kell lennie mellette halandó élete valamelyik fontos színteréről - a szülői ház mellől, vagy a temetőből, ahol vámpírrá vált. ha ez nincs mellette, kockatartalékuk 24 óránként feleződik, egészen addig, amíg minden cselekvéshez már csak egy kockát használhat. Ez az állapot mindaddig megmarad, amíg egy teljes napot nem pihen a saját földjében.

Szervezet: Örökségükbe és szokásaikba vetett büszke hitük dacára a Tzimisce klán igen szervezetlen. Az Atyák közelebb állnak Gyermekeikhez, mint a Szabbat vámpíroknál szokásos, de egy idő után minden szörnyeteg a saját lábára áll. A klán egy tagja viseli az ősi Voivode címet: névleg ő a klán vezére, de valójában inkább pap, a szertartások vezetője semmint ideiglenes uralkodó.

Vérvonal: A Tzimiscek nagy része származik szakosodott "ghoul családokból", akik már hosszú ideje a klánt szolgálják. A Bratovich családból származó vámpírok a Jelenés diszciplína helyet az Őserőt használják, de célszámuk eggyel nő az Őrjöngés elkerülésekor. Néhány Tzimisce koldun, azaz varázsló. Ők az Ezertest Diszciplínát cserélték föl a Taumaturgiára, de esetükben eggyel nő a mágia elleni védekezés célszáma.


Idézet: "Isten hozott: isten hozott! megtisztelsz, hogy a Dzsihad ostoba küzdelmét félretehettük erre az éjszakára, hogy szerény fedelem alá térhess a vendéglátás szellem... Mi? Miért borzongsz? Ó, az a zaj! Csekélység! Nem kell aggódnod miatta, kedves vendég!"

A Fény Kígyói egy független és eretnekségére büszke szektája Szet Követőinek. Büszkesége a Szettitáktól való függetlenségükben gyökerezik; a Kígyók nem tagjai eredeti klánjuknak. Míg sok Szettita az Ősi Egyiptomig vezeti vissza történelmét, a Kígyók Nyugat-Indiából eredeztetik magukat.
A Fény Kígyói akkor jöttek létre, amikor a Szabbat bevonult Haitiba az 1960-as években. Azelőtt a Kígyók majdani csoportja egy renegát Szettita szekta volt, ami a voodoo tanulmányozásával, illetve misztikájának az élőholtak előnyére való használatával foglalkozott. Az 1970-es évekig a Szabbat nem volt eléggé jól szervezett ahhoz, hogy túl sok figyelmet szentelhessen a Karib-tenger környékének, habár a Szabbatisták jelenlétének csíráit már elvetették egy bizonyos fokig. Valóban Káin Kardjának fogalma sem volt arról, hogy Szettiták eme "elveszett csoportja" egyáltalán létezik Haitin. Azonban amint a szekta tudomást szerzett erről a csoportosulásról, a Szabbat felismerte a csoport kegyetlen erejét, és védelmet nyújtott neki annak első éveiben. Lehetséges, hogy az első kígyók olyan fiatalabb Szettiták voltak, akik egyetértettek a Szabbat politikai filozófiájával.
Mikor a felfedezés híre a Szettiták fülébe jutott, Öregjeik megtiltották gyermekeiknek a Káin Kardjával való együttműködést. Azt az érvet hozták fel, hogy "a Szabbat el akarja pusztítani az istenkirályt". Küldöttségek indultak Haitira akik a csoport Szabbattól való elválását követelték.
A csoport végül megszokásból, vámpíri ravaszsága miatt vagy valamilyen más okból figyelmen kívül hagyta az Öregek döntését, és a Szabbatnál keresett menedéket. A csoport és a klán közötti hasadék éjszakáról éjszakára nőtt, míg végül a Fény Kígyói függetlenné nyilvánították magukat Szet követőitől. Ez az elszakadás lehetett azoknak a kutatásoknak a következménye, amelyeket a kígyókkal kapcsolatos diszciplínájukon végeztek, valamint a Karib-tenger helyi misztikája is közrejátszhatott. A modern kígyók felismerik, hogy a Szettiták megsemmisítették volna őket, ha a Szabbat nem avatkozik közbe, ezért osztatlanul hűségesek a Szabbat ügyéhez. Azzal, hogy a Kígyók a Szabbatot választották, kiérdemelték Szet követőinek gyűlöletét, és ez fordítva is igaz. A gyűlölködés elmélyült az immár két különálló vérvonal között: a Szettiták klánjuk árulóinak tartják a Kígyókat. A Fény Kígyói szörnyetegeknek tartják Szet követőit, akik élőholt vámpír istenük feltámasztásával meg akarják semmisíteni a világot. A két csoport semmitől sem riad vissza, hogy egymást kiirtsa: kontinensekre kiterjedő szent háborút vívnak egymással. A Fény Kígyói ugyanezen okból ellenségüknek tekintik a többi Ősatyát is. Egy haiti prófécia idézeteire hivatkoznak, ami nagyon hasonlít a Nód Könyvében leírt Gyehennához. Ez az ideológia tökéletesen beilleszthető a Szabbat elgondolásaiba.
A Fény Kígyói a csábítás és az ezáltali manipulálás eszközeit használják a Szettita riválisaikkal vívott támadások és ellentámadások veszélyes játékában, amiben a halandók csupán annyit érnek, mint a sakkban a gyalogok. A vérvonal tagjai a függőséget és a romlottságot használják fegyverként. Mesterek a célpont gyenge pontjának megtalálásában, aztán ezt arra használják fel, legyen az a drog, a szex, az erő vagy bármi más, hogy irányításuk alá vonják a célpontot. Örömmel ragadják meg az alkalmat, ha belülről gyengíthetik meg egy herceg városát, akárcsak bármilyen másik elhivatott Szabbatista. Pár Kígyó elengedése egy nagyobb metropoliszban lényegesen megerősítheti a drogkereskedelmet, sok ártatlan áldozatot kényszeríthet prostitúcióra, és még ennél is több bajt okozhat. Szeretnek a színfalak mögött maradni, és embereken és fiatal Káinitákon keresztül irányítani a dolgok menetét anélkül, hogy ők maguk egyértelmű célpontokká válnának. Egy Fény Kígyójának gyökerestől való eltávolítása egy városból olyan, mint meghámozni egy hagymát: több réteget kell levágni, mielőtt a közepéhez ér az ember. A "tűz ellen tűzzel" elvét követik, ha fel akarják bontani a Szettiták, vagy egy kisebb fokig, a Kamarilla terveit.
Az idősebb Kobrák erős hűséget nevelnek Gyermekeikbe már Ölelésük éjszakájától kezdve. A Fény Kígyói nyugat-indiai gyökereik történelméhez hasonlítják küzdelmüket, amit Szet követőivel vívnak az elszakadásért. Egymás közötti beszélgetésekre általában a haiti nyelvjárást használják voodoo utalásokkal tarkítva. Habár nagy örömüket lelik a Kamarilla és a Szabbat közötti Dzsihádban, és kiváló kémek a Szabbat számára, mégis hűségük mindenek felett saját csoportjuké marad. Egy Fény Kígyója a csoport azon rendházának igényeit elégíti ki, ahová az Ölelése előtt tartozott, még a Szabbat igényeivel szemben is.

Gúnynév: Kobrák

Megjelenés: A Fény Kígyóinak ruházata a csak rájuk jellemző Káinita voodoo-ból ered. A hit szimbólumain alapuló színeket választják; a színek bizonyos lelki boákhoz fűzik a Kobrákat. A fehér a bölcsesség boáját követi, a kék a harmónia boáját, a vörös a háború boáját, a fekete a halál boáját, és így tovább. A Kígyók hétköznapi ruhájában is megtalálhatóak ezek a színek, néhány esetben a ruha mintáiban. Amikor nem kell más kultúrákkal "keveredniük", hagyományos haiti ruhákat viselnek, puha kaftánokat és vászonzubbonyokat.

Menedék: A vérvonal tagjai szeretik vízhez közeli épületekben tölteni a nappalt, mert abban bíznak, hogy a víz elűzi Szet átok-boáit. Szeretnek többen együtt egy helyen aludni, és szeretik legalább hallani a víz mozgását vagy a hullámokat. Sok különböző módon díszíthetik fel Menedékeiket, de gyakran a karibi motívumokat részesítik előnyben hátborzongató fafaragványokkal, fém tárgyakkal és faliszőnyegekkel. Sok Fény Kígyója titkos Menedékeket is fenntart, ahol oltárokat emelnek saját vezető szellemeiknek.


Háttér: A Fény Kígyói gyakran választanak haiti vagy észak-afrikai embereket klántagnak, ha az praktikus. Ellenkező esetben bárki szolgálhatja a Fény Kígyóit, hogyha magas intelligenciáról, agresszív hajlamról tesz tanúbizonyságot és akar tanulni. Minden Fény Kígyója tanulja és gyakorolja a voodoo teológiát vagy valamilyen fajta okkultizmust. A klán megnövekedett számban és erőben egyaránt, mivel tagjai hatalmi tényezővé akarják tenni azt a Szabbatban.

Karakteralkotás: A Fény Kígyói bármilyen eszméjűek lehetnek, de nagyon gyakori a papi, okkult és a vallásos hajlam. Természetükre jellemző, hogy csak magukat szolgálják, de Viselkedésük még színlelt önzetlenséget mutat. A Szociális Tulajdonságok a leggyakrabban elsődlegese, de nem sokkal maradnak le a Mentális Tulajdonságok sem!
Az Ismeretek és az Adottságok egyenértékűek. A Kobrák rendszeresen elkeverednek a helyi halandó kultúrával, így erős Hátteret építenek ki maguknak a Szövetségesek, a Kapcsolatok, a Befolyás és az Anyagi háttér terén. Néhány Kígyó megtanulja a Nekromanciát vagy a Taumaturgiát, ezen belül a Csontösvényt és a Szellemirányítást. Sok Fény Kígyója találja meg célját és stabilitását az Erő Ösvényén és a Belső Hangban, akárcsak Lilith Ösvényén.

Klán Diszciplínák: Fátyol, Jelenlét, Szet öröksége

Gyengeségek: A Fény Kígyóinak ugyanaz a gyengéje, mint Szet követőinek. Mindkét vérvonal tagjai a legősibb sötétség Gyermekei, ezért ugyanúgy sokkal súlyosabban szenvednek a fénytől, mint más klánok tagjai. Minden, a Nap okozta sebzéshez még két egészség szintet kell adni a Kígyók esetében. A Fény Kígyóira továbbá zavaró hatással van még bármilyen éles fény, legyen az akár természetes, akár mesterséges (reflektorok, jelzőfények, stb.).

Szervezet: A tudás erő, és a Kobrák felismerték ezt az elvet. Részt vesznek minden Szabbatista találkozón és rítuson, néha csoportos akciókat, főleg Harci Csoportokat és felderítő bevetéseket szerveznek. Fenntartanak továbbá egy laza kommunikációs hálózatot a többi Kígyóval való érintkezéshez, hogy mindig naprakész információval rendelkezhessenek a Szabbat és a Kobrák tevékenységeiről.


Idézet "Az Ön ügye reménytelen. Csak a boám segítségével lehet esélye az életben maradásra. Tessék: vigye ezt magával. Más irányba vezeti az éhező holtak szemét, hogy ne láthassák, és figyelmezteti Önt azokra a sírokra, ahová a még mindig élőket ásták el."

A Kiasyd nevet viselő különös vérvonal eredete már a régmúlt századok ködébe veszett, de a pompa és fényűzés iránti előszeretetük, valamint különös erőik arra engednek következtetni, hogy gyökereik valahol a Lasombrák környékén találhatóak. A legátfogóbb elmélet a Vadak vérével folytatott szentségtelen kísérletek és démonokkal kötött tiltott egyezmények eredményeinek tartja őket. Bármi legyen is az igazság, az kétségtelen, hogy ők talán a legkülönösebb vámpírok az egész Sötétség Világában.
A Kiasydok tudósok, és titkok őrzői. Inkább megfigyelők, semmint aktív résztvevői bármiféle harcoknak. Nem szeretnek fizikai lépéseket tenni az ellenséggel szemben, sokkal inkább a szavak erejére hagyatkoznak. Féltékenyen őrzik titkaikat és magángyűjteményeiket. Bár otthonuk mindig nyitva áll saját vérvonalukból származó látogatók előtt, mégis nagyon territoriálisak és egy város általában csak egy Kiasydnak ad otthont. Nem szeretnek egymással versenyezni a tudásért. Ha valaki két Kiasydot együtt lát, az valószínűleg Atya és Gyermeke, aki akár 50 évig is együtt tanulhat Atyjával. Persze előbb-utóbb eljön az idő, amikor a Gyermek saját menedéket keres majd, és ezt szinte mindig egy másik közösségben leli meg.
A Kiasydok jól ismertek arról, hogy nagyon nyugodtak és tanulni vágyóak. Életük célja tekercsekből, könyvekből, varázslatokból és vámpíri ismeretekből álló gyűjteményük folyamatos bővítése könyvtári polcaikon. Különös alkatuk és a tudás utáni olthatatlan szomjuk gondoskodik arról, hogy tényleg nagyon sok telepakolt polcuk legyen.
Ami a Kiasydok Szabbat-tagságát illeti, az elméletek ismét magukban foglalják a Lasombra befolyást. De hogy ez vajon egyszerű védelmet-tudásért megállapodás, vagy valami sokkal sötétebb fajta mester-szolga kapcsolat, azt csak kevesen tudják. Kutató természetük ördögi, kifacsart személyiségeket takar, amit a hatalmas mennyiségű tiltott tudás és valószínűleg a teremtésükhöz használt tündevér is még furmányosabbá tesz. Állítólag a Kiasydok tündevér-függőségben élnek, annak mágikus erejéből tartják fenn magukat a sápadt, langyos halandóvér helyett. Némely Kiasydoknál még perverzebb ízlés gyanítható; némelyikük állítólag erőszakos szexuális paródiákkal kínozza áldozatait, miközben táplálkozik belőlük vagy gyermekeket rabol el a telihold fényében, hogy könyvtárában ehesse meg a húsát. Végső soron az egyetlen dolog, ami igazán biztosan lehet tudni róluk, az az, hogy rejtélyesek és csak a tudás érdekli őket igazán.

Gúnynév: Félszerzetek

Megjelenés: A Kiasydok megtartották a tündenép szokatlan szépségét. Bőrük krétafehér, ami a holdfényben enyhe kékes ragyogást ölt magára. Egyes feltételezések szerint a Kiasydok bőrszínének árnyalata árulkodhat a korukról, de mivel a Kiasydok túl udvariasak ahhoz, hogy önmagukról beszéljenek, senki nem tudja, hogy ez mennyiben igaz. Karcsúak és nyúlánkak; két méternél magasabbra is megnőhetnek. Szögletes orruk, arccsontjuk és fülük van. A szemeik hasonlóképp eltorzultak, csak színpacáknak látszanak, megkülönböztethető fehérje vagy pupilla nélkül. Némely Kiasyd szeret viktoriánus vagy gót öltözéket hordani, hogy ezzel is jelezzék elmélyedő, komor természetüket, amin a modernebb vámpírok jókat derülnek. Hosszú hajat vagy bandanát, valamint napszemüveget viselnek, hogy elrejtsék egyéni megjelenésüket a kutató tekintetek elől.


Menedék: Fontos számukra az állandó, rejtett menedék. Gyakran elzárkóznak a világtól, tanulással töltve számolatlanul telő órákat, amíg csak nem kényszeríti őket távozásra több kíváncsiskodó hívatlan vendég, vagy menedékük leromlása és elhasználódása. Gyakran választanak megánkönyvtárat, múzeumot, művészgalériát, történelmi romokat vagy katakombákat menedéklétesítés céljára. Bármilyen legyen is a stílus, a menedék szinte mindig úrias berendezésű és rendelkezik egy nagyon nagy, alaposan bepolcozott könyvtárral is. Büszkék és előkelőek, ha vendéget fogadnak és néhányuk még különleges fajtájú vitae-t is tart a látogatók számára.


Háttér: Udvarias és intelligens halandókat választanak utódul. A potenciális gyermekek fegyelmezett tanulók és osztoznak a Kiasydok könyvek és új tudás felfedezése iránti szeretetében. Valószínű alanyok például a könyvtárosok, tanítók és tanulók, vagy múzeumi gondnokok. ezek a gyermekek általában több professzionális szakmabeli kapcsolattal rendelkeznek, mint személyes baráttal, a tanítást és a tanulást pedig minden más kedvtelés fölé helyezik.

Karakteralkotás: Legtöbbjük tudós vagy társasági előkelőség koncepciójú, mivel az attraktív éa kutató emberek érdeklik őket. Viselkedésük hajlamos a konzervatizmusra, de Természetük erősen különbözik attól. A Mentális és Szociális tulajdonságokat értékelik a legnagyobbra, akárcsak az Ismereteket és Képzettségeket. Kevés Kiasyd rendelkezik bármilyen más háttérrel az Anyagi hátteren, Generáción és Mentoron kívül, mivel ritkán vannak annyit a halandók között, hogy bármit is kezdhessenek velük. Különösképp legtöbbjük mégis ragaszkodik Emberségéhez.


Klán Diszciplínák: Árnyjárás, Tündehatalom, Uralom

Gyengeségek: Kevert vérüknek tudható be, hogy a tiszta vas nagy kellemetlenségeket tud okozni nekik. Ha vas közelében vannak - a Kiasyd Állóképességével egyenlő méterre - minden Őrjöngéssel kapcsolatos dobásuk nehézsége eggyel emelkedik. Ha megérintik a vasat, azonnal őrjöngeni kezdenek és a rajtuk vasfegyverrel ejtett sebek halálosnak számítanak.


Szervezet: Szinte viktoriánus szervezettel rendelkeznek, ami számos olyan megkülönböztetésen alapul, amik csaak maguknak a Kiasydoknak jelentenek valamit. Minden Kiasyd részt vesz azon a hivatalos találkozón, amit minden 50. évben rendeznek meg a vérvonal egy kiválasztott tagjának Menedékén, ahol megbeszélik egymással azokat a rejtélyeket, titkokat és tanokat, amiket legutóbbi találkozásuk óta felfedeztek. Nagyon ritkán előfordul, hogy egy Kiasyd meghív egy külsőst vagy egy Szabbat falkát, akiktől elvárják, hogy intelligensen társalogjanak a felmerülő témákról. A faragatlan vagy csökönyösebb falkákkal annak rendje és módja szerint bánnak, méghozzá igen sötét módokon, kezdve a kemény letorkolástól a megtörhetetlen átkokig.

Idézet: "Legyél nagyon óvatos. egy eredeti Guttenberg Bibliát tartasz a kezedben. Ha kárt teszel benne, meg kell azt térítened és kétlem, hogy sokáig tudnál élni a bőröd nélkül."

A Szabbathoz nemrég csatlakozott, magát Koponyák Hírnökeinek nevező vérvonal történelme teli van árulással, melyért pokoli bosszúval akar megfizetni. A vérvonal tagjai kivétel nélkül meglehetősen hatalmasak, és azt állítják, hogy most tértek vissza száműzetésükből a holtak földjéről. Azt suttogják, hogy réges-régen egy szakadár varázslócsoport vadászott rájuk a vérük miatt, és ellopták tőlük a halhatatlanságot, hogy tovább táplálják tulajdon misztikus hataloméhségüket.
Manapság kevés Szabbat hiszi el ezeket az ősi, igazságtalanságról regélő tündérmeséket, de ennek ellenére a Hírnökök nagy mágikus hatalma és kellemetlen különcségeik miatt kitérnek az útjukból. A Koponyák Hírnökei a rettegett Giovannikkal egyenértékű (és egyesek szerint őket meghaladó tehetségű) nekromanták, akik a halál, a gyilkosság és a rothadás kipárolgásaiba burkolóznak, s minden eszközzel azon vannak, hogy helyrehozzák az őket ért legendás igazságtalanságot. Azonban minden érvük ellenére is úgy tűnik, hogy a világ felé mutatott külső mögött valami bűzlik. valami rágja őket belülről, akár a holttesteket, melyekre hasonlítanak.
A Koponyák Hírnökei csak pár éve tartoznak a Szabbat tagjai közé, és a szekta legfiatalabb képviselői közül néhány még csak nem is hallott róluk, nem hogy látta volna őket. A jelek szerint egyikük javaslatot tett a bíborosoknak, priscusoknak és régenseknek, amit azok megtárgyaltak, majd üdvözölték a Hírnököket Káin Kardjának berkeiben. Azóta a Koponyák Hírnökei sosem hallott hatalmat halmoztak fel a szektán belül (kis létszámukhoz képest, ami mindössze pár százra tehető). Most már a Fekete Kéz, az Inkvizíció és még a priscusok között is találhatók Hírnökök. A Szabbat ivadékai látszólag nagy hasznot húznak a Lazarénusok halálmágiájából, melynek segítségével kapcsolatot tudnak fenntartani elesett szövetségeseikkel és a Végső Halál falán túl is kínozhatják ellenségeiket. A Hírnökök nagyon készségesek, ha arról van szó, hogy segítségeiket kell felajánlaniuk Szabbat társaikank - pár, később meghatározandó szívességért cserébe.
A Hírnökök, akiket Káin átka hullák külsejével ruházott fel, gyakran lenyúzzák fejükről a cafatos, hullafoltos bőrt, amitől vigyoruk olyanná válik, mint névadójuké. A vérvonal kultúrájában nagy szerepet játszanak az álarcok és a szertartások, és ezek a Káinita öregek hatalmas gyűjteményekkel rendelkeznek rituális maszkokból és kiegészítőkből, melyeket nekromanta rítusaik alkalmával viselnek és használnak. Az a hír járja, hogy az ereikben keringő vitae ősi és hatalmas, s talán a dicsőséges történelmükről szóló állítások nem is járnak messze az igazságtól. Bármi is az igazság, a Koponyák Hírnökei egyszerűen figyelmetlenül hagyják a kellemetlen kérdéseket, és inkább temetők sírkövei között vagy a holtak hatalmának megvitatásával töltik az idejüket.


Gúnynév: Lazarénusok (Lázár után, akit Krisztus feltámasztott)

Megjelenés: A Koponyák Hírnökeinek külseje sovány, hullaszerű, amit csak jobban kihangsúlyoz vámpírkoponyájukra feszülő bőrük. Ritkán látni őket menedékeiken vagy titkos csarnokokon kívül, ahol a hatalmas Szabbatok összegyűlnek, hogy kiforralják intrikáikat. A Hírnökök bő, redőzött köpenyeket és temetési lepleket kedvelik, hogy jobban végrehajthassák halálmágiájukat és megjelenésük drámaibb legyen.


Menedék: A Koponyák Hírnökei sosem tartoznak falkákhoz, és ezért nem is a hordákkal együtt rendezik be menedékeiket (hacsak nem ideiglenesen - a Szabbaton belül számtalan hír járja egy magát Kapucinusnak nevező Hírnökről, aki igénybe vette bizonyos falkák, papok vagy ductusok vendégszeretetét). A Lazarénusok jobban kedvelik a saját, privát menedékeiket, melyekhez sokszor laboratóriumoknak otthont adó épületszárnyak is tartoznak, ahol hátborzongató tanulmányaikat folytathatják. Az ilyen rejtekhelyek általában távol esnek a kíváncsi és halandó tekintetektől, és általában temetők, mauzóleumok, hullaházak és mészárszékek alatt találhatóak.


Háttér: A Koponyák Hírnökeinek hátteréről mit sem tudni - úgy tartják, hogy a vérvonal azóta nem hajtott végre Ölelést, hogy csatlakozott volna a Szabbathoz. Ha ez igaz, suttogják a szekta fiatalabb tagjai, a Hírnökök valószínűleg ősi, fejlett és kissé igényes teremtmények, akik nem tartják a mai éjszakák gyermekeit méltónak Káin átkának általuk viselt bélyegére.


Karakteralkotás: A Koponyák Hírnökeinek koncepciója eléggé morbid, és közülük sok archaikusan vagy idegenül hat a mai éjszakákban. A vérvonal a Mentális tulajdonságokat és a mai éjszakákban. A vérvonal a Mentális tulajdonságokat és az Ismereteket részesíti előnyben, és tagjai számos Háttérrel rendelkeznek. Kevés Hírnök ereszkedik le az Emberség törvényeihez; gyakran a Halál és a Lélek Ösvényét vagy a Giovannik Csontösvényének bizarr változatát követik.

Klán Diszciplínák: Jelenés, Szívósság, Nekromancia


Gyengeségek: Mindegy, mennyi vért fogyaszt el a Koponyák Hírnöke, a bőre ugyanolyan holtsápadt marad. A Hírnökök bőre ezenfelül össze is húzódik, amitől csontos végtagjaikkal és halálvigyorba fagyott arcukkal csontvázszerűen hatnak. Egészségtelen és morbid kinézetüknek köszönhetően a Koponyák Hírnökeinek Megjelenés tulajdonsága nulla. Valamennyi Szociális dobás, amihez a Megjelenés tulajdonságra van szükség, automatikusan sikertelen.


Szervezettség: A Koponyák Hírnökeinek nemigen van szervezete, és a legtöbben kerülik a társaságot. Jobban szeretik, ha hagyják őket tanulni és terveket szövögetni. Rendszertelen időközönként összegyűlnek ugyan, de ennek a céljáról semmit sem tudni. A Hírnökökön kívül álló vámpírok fejében éppúgy megfordult a gondolat, hogy a Lazarénusok belülről akarják megdönteni a Szabbatot, és azt tervezgetik, mint az is, hogy tudományos tanácskozást folytatnak a holtak földjére vonatkozó legújabb kutatásokról. A Koponyák Hírnökeinek mégiscsak van azonban valamiféle látható hierarchiája, amiről álarcaik és rituáléik árulkodnak. A vérvonal tekintélyesebb vagy nagyobb hatalmú tagjai sokkal díszesebb maszkokat viselnek, és a kevésbé jelentős Hírnökök rituálisan elismerik őket, bár a pontos rendszer a szemlélők számára mind a mai napig ismeretlen.

Idézet: "Semmi - semmi - nem ég úgy, mint az árulás kése által ejtett seb, különösen, ha évszázadokig hagyták üszkösödni."

Bár a szó legszorosabb értelmében nem nevezhető klánnak, (mivel nincsen harmadik generációs ősük), a Pander család sokat nyert a Szabbat egyenlőségre alapuló társadalmán, mivel fattyú mivoltuk ellenére is sikerült némi tekintélyt kivívni maguknak. A Senkiháziakhoz hasonlóan - gyakorlatilag azok is -, a Pandereknek nincsen hivatalos, elismert vérvonala. minden vámpír, aki csatlakozik a Szabbathoz, és nem tudja, milyen klánba tartozik, Pander lesz, mint ahogy a már elismert Panderek által Ölelt gyermekek is. A csoportot rendkívül változatos Káiniták alkotják, akiknek többsége fiatal még és kipróbálatlan. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a Pander család Valódi Szabbatok csoportja, nem pedig más klánok kitaszított vagy zöldfülű vámpírjainak szemétlerakója.
A Pander család a legutóbbi Szabbat polgárháború következményeként jött létre az 1950-es évek második felében. Egy klán nélküli vámpír, Joseph Pander saját zászlaja alatt egyesítette a klánon kívüli szabbatistákat, és számos fontos Lasombra és Tzimisce kérésére a Mérsékeltek ellen vitte őket. a Szabbat öregjei, akikre nagy benyomást tettek erőfeszítései, hivatalosan is elismerték a szektához hű Pandereket, ami után azonnal lángra lobbant a többi klán dühödt reakcióinak puskaporos hordója. Végül azonban a Pander család került ki győztesen, és a vérontás és a diplomácia segítségével ismét elnyerte az elismerést. Joseph Pander ma is létezik, de a Korcsok köreiben olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy a rosszalló öregek merényleteket kíséreltek meg ellene.
A Pander család természetesen megbízhatatlan tényezőnek számít, "egy lázadó szekta lázadóinak". A mai Lasombrák úgy vélik, hogy a Korcsok fenyegetést jelentenek a biztonságukra, és attól tartanak, hogy az egység és az évezredes hagyományok hiánya kiszámíthatatlanná teszi őket. A Panderek ennek ellenére tudják, hol a helyük, és nyugodtan fogadják el ágyútöltelék szerepüket. A Szabbat ostromokban a frontvonalat leggyakrabban bizonyítani kívánó Panderek alkotják. A Pander család, mely olyan ravasz, mint bármely Lasombra és olyan kegyetlen, akár a Brujah-k, megteszi, amit a szekta érdekében tennie kell.
A Pander család nem bír a többi klán kifinomultságával és régi szertartásaival; valóban csak zsiványok és banditák gyülevész serege. A többi klánnal ellentétben azonban szívükön viselik a Szabbat sorsát, és hátborzongató virtuskodásuk gyakran hódító hadjárat, amit "Káin Kardjának érdekében" vívnak. A szekta egész életére szövetségest szerzett magának bizalmi gesztusával, mikor elismerte a Pander családot, ennek ellenére a Panderek még mindig a legalacsonyabb rangú káiniták. A Korcsok kivétel nélkül mindig a legrosszabb feladatokat, legveszélyesebb küldetéseket és a legkockázatosabb rítusokat kapják, mert még mindig ők a Szabbat legújabb és legkevésbé meghonosodott tagjai. Azok a Panderek, akik ennek tudatában vannak, ezt a "tisztességet" a bátorság jeleként értékelik, míg az ostobábbak egyszerűen csak azt teszik, amit mondanak nekik abban a reményben, hogy ők ehetnek először a falka áldozataiból. A Pander családnak éppen ez - ez az elkötelezettség és vakmerőség, hogy mindenáron elvégezzék a munkát - vált leginkább javára, és számuk és hatalmuk ennek köszönhetően egyre gyarapszik.


Gúnynév: Korcsok


Megjelenés: A legtöbb Pander fiatal (legalábbis a Káinita felfogás szerint), és a maik kor stílusait tükrözik. Lázongó természetük és ellenkultúrás gyökereik miatt sok Pander "lázadó" kultúrák stílusát részesíti előnyben - motoros bőrnadrágot, punk frizurát, gót sminket, skinhead bakancsot vagy bandák színeit viseli. A Panderek olykor mintha csak megakadtak volna az Ölelésük idejére jellemző gondolkodásmódban, és olyan öltözéket viselnek, ami már évekkel, sőt, évtizedekkel ezelőtt kiment a halandó divatból. Ez nem annyira az ellenkultúrás dac szüleménye, inkább a figyelmetlenségé, hogy nem vették észre, hogy változnak az idők. Sok öreg csak mosolyog ezen, mikor felfedezik, hogy még a legfiatalabb vámpírok is hozzájuk hasonlóan statikus személyiségekké válhatnak, akik továbbra is a halandó életükben népszerű stílus szerint öltözködnak.


Menedék: A Panderek gyakran ott húzzák meg magukat, ahol a falka többi része, és általában rájuk hárul a menedék karbantartása, hacsak nincs ghoul, aki gondot viselne rá. A Pandereknek majdhogynem soha nincsen saját menedékük, számukra az ad biztonságot, ha egyfolytában a falkával lehetnek. A Korcsok szeretik az olyan menedékeket, melyeknek van valami kapcsolatuk a vámpírrá válásuk előtti életükkel - kedveletek a motorbicikli- alkatrészekkel foglalkozó boltok, bűnbarlangok, drogostanyák, szórakozóhelyek.


Háttér: A Panderek általában a társadalom alsóbb rétegeiből választanak gyermeket, és a gonosztevők és izgága lázadók közül szerzik az utánpótlást, akik kiváló ágyútöltelékek lehetnek a Szabbat hadjáratai során. A Pander család soraiban számos valódi őrült és szociopata is megtalálható, de ezek általában kegyes halált halnak az ostromok tüzében. A Pandereké aligha stabil vérvonal, ahová azok tartoznak, akik túlságosan haragszanak a társadalomra (mindegy, miért), hogysem hasznos tagjai lehessenek.


Karakteralkotás: A Pandereknek erőszakos vagy lázadó koncepciójuk van, és általában individualista Természettel rendelkeznek (bár van jó pár Konformista, akik csak tartozni szeretne valahová). A Viselkedés gyakorlatilag bármi lehet. A Pander család körében a Fizikai tulajdonságok, a Tehetségek és a Képzettségek a legnépszerűbbek, és csak kevesen bírnak Háttérrel. A legtöbb Pander még mindig ragaszkodik az Emberséghez, de néhány kritikusabb gondolkodó a Korcsok között olykor felveszi a Katárok vagy a Tisztesség Összhangjának Ösvényét.


Klándiszciplínák: Nincsenek. A Szabbaton kívüli Senkiháziakhoz hasonlóan, a Panderek bármilyen Diszciplínát felvehetnek, amit akarnak (a mesélő jóváhagyásával). A Panderek módosított tapasztalati pont érték szerint növelhetik Diszciplínáikat, akárcsak a Senkiháziak (ld. Szabálykönyv, 149. old.).


Gyengeségek: A Pandereknek nincsen örökölt, Vértől függő gyengeségük. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a Pandereknek csak ímmel-ámal adják meg a tiszteletet, és általában a Szabbat legszarosabb munkáit sózzák a nyakukba. Ráadásul egy Pander sem kezdheti 9. generációnál magasabban a játékot (bár diablerie vagy egyéb eszközök segítségével a játék során ezt megnövelhetik).



Szervetettség: A Pander család szervezettsége nagymértékben függ a falkától. Néhány kizárólag Panderekből álló horda bandákra vagy skinhead csoportokra emlékeztet. Másoknak nincsen hivatalos szerkezete; csupán a szubkultúrák összeverődéseire hasonlítanak. Mikor egy Pander egy kozmopolita falka tagjává válik, általában a rangsor aljára kerül. A legtöbb Pander elismeri Joseph Pandert, bár sokan úgy vélik, hogy az ő ideje már lejárt, és a vérvonalnak csak folytatnia kell a megkezdett vámpírlétet.


Idézet: "Nem érdekel ez a jobb vagyok, mint te szöveg. Dolgom van, és ha nem velem vagy, hát akkor ellenem. És szétverem azt, aki ellenem van."

A Vérfivérek egy mesterségesen megszerkesztett vérvonal, mely a nemrég letűnt Tremere antitribuk és néhány elfajzott Tzimisce varázsló omladozó európai kastélyában és kápolnájában fogant és jött létre, s ami főként kommandós csapatokból és szolgálókból áll. A Vérfivérek a vérkötelékkel végzett kísérletek kétes eredményei. Ezek olyan szolgákat hoztak létre, akik egy emberként gondolkoznak és cselekszenek.
A Vérfivéreknek bizonyos mértékben csoporttudatuk van, akik ugyanazokat a tudatos gondolatokat osztják meg egymással, és környezetüket másodkézből "kör" néven ismert egyéni csoportjaik többi tagján keresztül tapasztalják meg. Ez a kapocs biztosítja a számukra, hogy egymástól távol is hatékonyan működhessenek - a vérvonal kiemelkedő teljesítményt nyújt az összehangolt harcok és a hírszerzés terén, feltéve, ha senki nem ismeri fel, kicsodák (ami végül is ritkaságuk és teremtésük nehézségei miatt nem valószínű). Szokatlan, hátborzongató Diszciplínát alkalmaznak, amely lehetővé teszi, hogy végtagjaikat "kölcsönadják" egymásnak, meggyógyítsák társaikat és még közös tudatukat is hasznosítani tudják.
A Vérfivérek általában csak társaikból álló falkákat alkotnak, melyeken keresztül Tzimisce hússzobrászatnak vetik alá magukat, hogy tökéletesen egyformák legyenek - hogy ezzel is még inkább elbizonytalanítsák ellenfeleiket. A vérvonal híres arról, hogy nincsenek személyes indítékai, ami miatt tagjai ideális szolgáknak számítanak; egy gazdának sem kell attól félnie, hogy egy Vérfivér foga mélyed a torkába. Sajnos a vérvonal az ötletességnek is híján van, és általában képtelen arra, hogy kicselezze ellenfeleit vagy túljárjon az eszükön, de ez a hátrány minden erőltetett egységre jellemző. Nem mintha a Vérfivérek ostobák vagy lassú felfogásúak lennének; csupán nem elég öntudatosak.
A Szabbaton kívül nem sokan kerültek valaha is kapcsolatba a Vérfivérekkel, és még kevesebben élték túl a találkozást. Nem sok szabbatista találkozott Frankensteinekkel és nem is igen tudnak róluk. A Vérfivérek manapság egyre ritkábbak, főleg azért, mert többé nem léteznek Tremere antitribuk, akik újakat készíthetnének, s ugyanakkor a már létező Vérfivéreket a Szabbatra jellemző arány szerint éri utól a Végső Halál. a Vérfivérek nem Ölelhetnek (ez elővigyázoatosság a bölcs kísérletezők munkája, akiknek egy porcikájuk sem kívánta a Gargoyle kudarc megismétlését), de minden más tekintetben vámpírok, így ghoulokat is teremthetnek.

Gúnynév: Frankensteinek

Megjelenés: A Vérfivérek néhány sebhelytől eltekintve pontosan ugyanúgy néznek ki, mint körük többi tagja. ölelés előtt a legtöbben tökéletesen leborotválják a testüket, hogy örök életre szőrtelenek maradjanak, bár erre nem mindig kerül sor. Sokan közülük ezenfelül (szintén az Ölelésük előtt) számokat vagy egyéb szimbólumokat tetováltatnak a testükre (általában a tarkóra, néha a hasra vagy bokára), ami azt jelzi, melyik körbe tartoznak, és milyen feladatot töltenek be. A Vérfivérek leggyakrabban a bőrfejűek kultúrájának megfelelően öltözködnek. Pólót, farmert, katonai bakancsot és nadrágtartót viselnek és egyértelműen, de nem hivalkodóan fenyegető képet szeretnének kialakítani magukról.



Menedék: A Vérfivérek általában abban a menedékben maradnak, amit gazdájuk vagy patrónusuk fenntart számukra (ez azonos lehet uruk lakhelyével is). A közösségi menedékekben a vérfivérek mindig együtt maradnak. Néhány kritikus elme úgy véli, hogy a Vérfivér élőholt elméje nem képes feldolgozni a hosszú távollétet körének többi tagjától, azonban a vérvonal néhány figyelemre méltó, magányos vámpír tagja ehhez az eshetőséghez is sikerrel alkalmazkodott.


Háttér: A Vérfivérek hátterének az Ölelés után nincsen többé jelentősége. A vérvonalba tartozó vámpírok teljességgel a körnek és a szektának kötelezik el magukat, minden egyéb megszűnik számukra. A Tzimiscek (és régebben a Tremere antitribuk) rendszerint halandó családokból, bandákból vagy egyéb létező csoportokból készítenek Vérfivéreket, és a meglévő összhangból és bajtársiasságból kovácsolnak tőkét. A nők rendkívül ritkák, de legalább egyről tudni lehet.


Karakteralkotás: A Vérfivéreknek egyszerű, katonai koncepciójuk van, de ez gyakran érdektelen a vámpír szempontjából. A legtöbben egyszerű Káiniták, hasonló Természettel és Viselkedéssel. Csaknem minden esetben a Fizikai tulajdonságok illetve a Képzettségek az elsődlegesek. A körbe tartozó valamennyi Vérfivérnek ugyanolyan generációval kell kezdenie a játékot; a vérvonalnak Mentoron és Anyagi hátteren kívül kevés háttere van. kevés Vérfivérnek van meg az indítéka vagy a kapcsolata ahhoz, hogy a vérvonal természetes Diszciplínáin kívül másokat is megtanuljon. A Vérfivérek általában fenntartják az Emberséget, gyakran azért, mert nem ismernek semmi mást, ám ezek az értékek nemsokára rendkívül alacsonyra zuhannak.


Klándiszciplínák: Szívósság, Őserő, Vérszobrászat


Gyengeségek: A Vérfivérek nem ölelhetnek - csak Taumaturgia vagy mágikus rituálék útján hozhatók létre. Amennyiben megkísérlik egy halandón végrehajtani az Ölelést, az illető miután összes vérét elveszítette, egyszerűen meghal.
A Frankensteinek egymás fájdalmát is érzik. Ha egyikük megsebesül, valamennyi Vérfivért, aki abba a körbe tartozik, ugyanaz a sebzésből eredő levonás sújtja. Csak a legnagyobb büntetés számít - ha már ketten sebesültek meg, a kör valamennyi tagja (a kevésbé sérülteket is beleértve) a nagyobb értéket vonja le kockatartalékából. A hatás nem összegződik, bár valamennyiüket levonások sújthatják a következő körökben (feltéve, ha legalább egyikük minden körben megsérül).

Szervezettség: A Vérfivérek többsége számára az élet a körrel kezdődik és ér véget, mely három-öt személyt számlálhat. Részt vehetnek a többi Szabbat összejövetelen, de céljukat többnyire uruk vagy patrónusuk határozza meg. A Vérfivérek nem éreznek öröklött hűséget a többi kör iránt, csupán annyit, amennyit a Szabbat iránt is. A vérvonal hideg tisztelettel viseltet mások iránt, mivel tagjai kissé ódzkodnak sokat elárulni magukról a kívülállóknak. talán céljaikat legkönnyebben titokban tudják csak elérni.


Idézet: "Nem kéne itt lennie. Majd mi kivezetjük; ha szükséges, akár darabonként is."