Vérfarkasok

Tárgy: Vérfarkasok Pént. Márc. 26, 2010 1:10 am

Vérfarkasok

Legenda és az Igazság

A vérfarkasok nem egészen olyanok, mint amilyeneket elképzelsz egy szaftos mozifilm után. Európai legendák tömkelege szól alakváltó boszorkányokról, amerikai őslakosok meséli hemzsegnek állatok meséiről, melyek emberek alakját képesek magukra húzni, telis-tele téves rögeszmékkel és rossz értelmezésekkel. A következők csak párak ezeknek a hosszú sorából.
Nézzük, mi igaz és mi nem.

A vérfarkasok farkasformájukban nem többek esztelen vadállatoknál. Téves.

A vérfarkasok megőrzik intelligenciájukat, mely azonos bármely emberével, minden formában melyet csak magukra öltenek (emberi: homid , Harci: Glabro, teljes farkas: Lupus alak).
Vadságukról, barbárságukról keringő hírnevüket dühöngésük (rage) általi hevük szülte. Ez egy természetfeletti düh, harag, és erősebb bármilyen haragnál, melyet egy ember érezni képes. Hihetetlen ügyesség teljesítésére képesek ezáltal mind erőben mind gyorsaságban. De minél erősebb egy vérfarkas Dühe, annál könnyebben képes elveszteni önkontrollját, elmerülve dühödt rohamában, mely végül könnyedén csap át erőszakos Őrjöngésbe. Gyakorlatilag lehetetlen ilyenkor az értelem vagy indíték keresése, egyetlen amire gondolni képes az a harcolás vagy a menekülés. Ez az a vadság, mely alapjául szolgált a brutális, fékevesztett ember-szörnyetegek képére.

A vérfarkasok telihold idején váltanak alakot. Téves.

A vérfarkasok akkor válthatnak alakot, amikor csak akarnak. Nappal, vagy éjszaka, egyre megy. Habár szoros spirituális kötelék fűzi őket a Holdhoz, és legnagyobb totemjükként tisztelik a hatalmas és erős Hold-szellemet, Lunát. A vérfarkas dühöngése (rage) a Holdállásokhoz kötött, egyre jobban növekedve, ahogy a Hold egyre fényesebbé válik. Éppen ezért egy vérfarkas számára az őrjöngésre Teliholdkor adódik a legnagyobb esélye. A legtöbb vérfarkas támadás Telihold idején történik.

Ha egy vérfarkas megharap egy ember, az szintén azzá válik. Téves.

Ennek születni kell, nem "megfertőződni". A legtöbb vérfarkas emberként születik, vagy farkasként, mit sem tudva igazi örökségükről egészen addig, míg el nem érik serdülőkorukat és nem részesülnek első átalakulásukban.

A vérfarkasok boszorkányok, akik magukra öltik a farkasok alakját azok bőrébe bújva. Téves.

Akár vérfarkasnak születsz akár nem. Léteznek a sötétség világában varázslók és boszorkányok és néhányan képesek állatok alakját felvenni, de egyikük sem igazi Garou.

A vérfarkasok csak ezüst által pusztíthatóak el. Részben igaz.

Az összes természetfeletti képességük ellenére a vérfarkasok nem halhatatlanok. Öregszenek és el is pusztíthatóak. Habár a vérfarkasok feltűnően jól ellenállnak a sebesüléseknek és betegségeknek. Ráadásul hihetetlen sebességgel gyógyulnak, legyen akár szó a belső szervek regenerálásáról. Egy lövés, mely egy embert a halálba taszítana egy vérfarkasnak nem több egy kis kellemetlenségtől. De a vérfarkasok nem képesek begyógyítani az összes sebet azonos könnyedséggel. A Holdhoz való spirituális kötődése miatt az ezüst jobban képes égetni testüket akár maga a tűz. Egy seb ezüst által könnyedén végzetes lehet, még annak ellenére is, hogy borzalmas sebesülésekből képesek felgyógyulni, főleg mivel ehhez már jócskán idő szükséges. Éppen ezért, habár egy ezüstgolyó nem feltétlenül jelent azonnali pusztulást a vérfarkas számára, ahogy azt a mozifilmekben láthatjuk, tökéletes alkalmat biztosít az ellenségnek arra, hogy végleg végezzen a Garou-val.

A vérfarkasok könnyen beazonosíthatóan különleges vonásaikról, úgy mint hegyes fülek vagy, hogy mutatóujjuk és középső ujjuk azonos hosszúságúak. Csaknem teljesen téves.

A vérfarkasok Homid (emberi) formájukban megkülönböztethetetlenek az átlag emberektől. Habár létezik pár vérfarkas, kiknek mindkét szülője vérfarkas. Ezek a 'metisz'-ek részben torzultak. Ezek a torzulások általában kézzelfoghatóak emberi formájukban habár sokkal jobban elgyengültek, mint az olyan kissé furcsa jegyek, mint a hegyes fülek.

A vérfarkasok különbözőek a farkasoktól, magának való lények. Téves.

A vérfarkasokban igen erőteljesen jelen van a falkaszellem és igencsak kényelmetlenül érzik magukat a falkatársak vagy törzsi társaik jelenléte nélkül. A legszörnyűbb büntetés egy vérfarkas számára a törzs kitagadása, és azon büntetés, miszerint egyedül kell boldogulnia.

Tárgy: Re: Vérfarkasok Pént. Márc. 26, 2010 1:15 am

A farkas lét

A farkasok kettős élete

Egy farkas az esetek nagy százalékában nagyon fiatalon változik át, az iskolás évek legelején, ami magához vonzza az emberi életet, az iskolát, a szülőket. Ha egy farkas nem félvérek közé (farkasok vérének képviselői más néven), hanem másokhoz kerültek (adoptálás, örökbefogadás, avagy egy estés kapcsolat magzata, hol a Kinfolk szülő nem tudja, hogy mi is valójában), azoknak nagyon hamar gondot fog okozni a farkas élet.
Az iskola mellett a saját fajtájának megismerése, hogy ne féljen magától, ne tartsa átoknak az esetet, az, hogy kezelni tudja erejét, képességeit kell egy mentor, egy tanító. Nos, ezek a tanok viszont nem egy napos dolgok, és sokszor ide nem is elég maga az, hogy elmondják a tudnivalókat, tapasztalni is kell. A tapasztalás is hosszú napokat, akár heteket vagy hónapokat vehet magához. Ehhez kell egyeztetni a tanulmányokat, az iskolát, a szülőket (ha épp jó kapcsolatban volt velük a farkas), és persze nehéz lenne megmagyarázni egy 15 éves gyereknek azt, hogy miért van mély vágás a testén (főleg mert hitelesen hazudni a fiatalok nem igazán tudnak), ami másnapra eltűnik teljesen, avagy hol marad ki esténként.
Persze ez a gyerekben okoz egy nagyon csúnya törést, ugyebár előbb kell felnőnie mint eredetileg kényelmes lenne neki. Érettebb gondolkodás, igazából egy csúnyán elveszetett gyermekkor, már túl korán rá kell ébrednie a világ belsejére, a rosszra, a félelemre, az ellenségre.
Egy fiatal gyerek számára nehéz mindenképpen egy ilyen folyamat, visszamenőleg is okoz fájdalmakat. Sokak eltűnnek a szülőktől, akik esetek nagy százalékában keresik, kutatnak utána, és mindezt ott kell hagynia, hiába élt akár aranyéletet. A kettőséget képtelenség jól viselni ily fiatalon.
Ez persze térhet el azon esetekben, amikor a szülők beavatottak, félvérek, vagy hasonló (ott persze ez egészen más), de az iskoláztatást akkor sem szabad abbahagyni, hisz az alapismeretek az emberek között ugyanolyan fontosak, mint teszem azt, a farkas ismeret.

Az emberi láncok fontosságáról.

Elvégre Gaia azért teremetett egy farkast, hogy érte harcoljon a világ belső romlása ellen, védje az Életet, ezzel együtt az embereket. Ha nem ismerik azt, amit védeni kell, akkor csapdákba kerülhetnek, elveszhetnek az emberi ármánykodás bajok közepette. Nehéz úgy megvédeni olyat, amiről nem tudjuk, hogy mi. Ezt egy farkas nagyon is jól tudja.
A világ maga gonosz, a gonosz elhintette már a spóráit mindenfelé, és attól még, hogy valaki szemetel nem biztos, hogy Féreg. Ha pedig a megmentendő személy lelki vívódását nem veszik észre, akkor többet árthatnak, mint segítenek neki, egy rossz szó, egy rossz pillantás, és hiába mentették meg a cukros bácsitól, tovább sérülhet az áldozat lelke.
Kell ismerni az emberi világot, annak a zaját, annak a mozgalmát és mindemellett tudni kell jó időben farkasnak lenni. Egyáltalán nem könnyű, és kifejezetten fontos (a Metisek itt kerülnek kellemetlen helyzetbe, nem emberek között nevelkedtek, nehéz beilleszkedniük).

Tárgy: Re: Vérfarkasok Pént. Márc. 26, 2010 1:16 am

Amit még a Vérfarkasokról tudni illik

Egy farkas nemzedék általános felépítése

A Garou Nemzet csoportokra oszlik, amit Hordáknak nevezünk. A Hordák pedig kisebb, családiasabb szervezetekből, a Falkákból állnak.
A Falka egy szent szövetség Gaia szemében, harcos fivérek és nővérek, akik felesküdtek egy erőre, mi összeköti őket. A Falkák főleg újonnan kiképzett Garoukból áll, akik világszemlélete és céljai aránylag azonosak.
Egy Falka alakulhat, hogy harcoljon Féreggel, egységet hozzon, visszaszerezzen és felkutasson elveszett titkokat, vagy hogy felkutassa a Vadon maradék erős pontjait (lehetséges Caern helyeket).
A Falkát egy Totem Szellem köti össze (általában a sámán, aki ismeri a Totem rítusát vezeti a falkát első vadászatára, ahol a Falkatotemet "megszerzik"), aki beszél és cselekedik rajtuk keresztül. Ez a spirituális kapcsolat szent és sérthetetlen, s a Garou, aki elhagyja a Falkáját kívülálló lesz, mivel megsérti a Becsület és Lojalítás Garou normáit.
A Horda Falkák, amik összegyűltek, általában azért, hogy Gaia egyik szent helyét védjék, egy Caernt, a Garou nemzetség sarokköve. Ezeket a csoportokat általában a legerősebb Falka vezeti. ami kisebb gyengébb falkákat irányít.

Horda pozíciók

Hordavezér: Az egész horda feje, "a törvény".

Öregek Tanácsa: 3-13 Öreg, általában egy Philodox vezeti.

Őrzők és a Kapitány: A Caern védelmi ereje, mindig ott tartózkodnak (általában az arra kijelölt egyik "kisebb Falka").

Rítusok Mestere: A horda életében ő vezeti a rítusokat, esetleg tanítja is, vagy jóváhagyja a használatukat.

Kapuőr: A Holdhídak használatának engedélyezője, felügyelője.

A Föld Figyelője: A Caern környékének tisztaságáért, és szépségéért felelős

Párbajok Mestere: A párbajok levezetője (legyen az harc, vagy akár szóbeli vita), és bírája.

Alomanya, -apa: Ő(k) felügyelnek az ifjakra, és a beavatás előtti kölyköket tanítják.

Falka pozíciók

Alfa: A Falka vezetője.

Béta: Az Alfa után a második. az alvezér. "Hivatalosan" nem létezik bétai cím, de mindenki elismeri, ha a Falkavezér elesik, ő veszi át a helyét a harcban automatikusan, ezzel bizonyítva leendő alfaságát.

Sámán/Rítusmester: A Falka életében vezényli a rítusokat, egyfajta spirituális vezető, mint a törzsi társadalmakban a sámánok általában. Az alfák általában velük és a Bírákkal vitatják meg döntéseiket. Mivel a leginkább ő tartja a kapcsolatot a Szellemvilággal a pozíciója igen igen fontos, és a rítusok ismerője is ő, szervezi az életet, mint a napi rítusok eljárása, vadászat...

Bíra: Noha több Philodox is lehet egy Falkában, mindig egy Bíra a Bíra. A Falkában ő ítélkezik a bűnösök felett, így nem tartozik elszámolással gyakorlatilag senkinek, míg munkáját igazságosan és jól végzi (a pozíció "visszaélés" gyanúja miatt megtámadható mint az összes többi).

Mint látható, a Falka, - noha a Vezér dönt -, megőrzi a demokrácia jellegeit, mivel a Falkát tulajdonképp egy négytagú tanács vezeti, Alfa-Béta-Bíra-Sámán. Noha az Alfáé a végső szó, és nincs kőbe vésve, de mivel kölyökkoruk óta ismerik egymást, és egy Falkában vannak, így kikérik egymás véleményét. Egy magányos zsarnok Alfa könnyen találhatja magát abban a helyzetben, hogy mindenki hátat fordít neki és gyűlölik.

Bárd: Nem feltétlenül Galliard, bárki betöltheti a Falkában a Bárd szerepét, akár a sámán is, aki esténként a tűz körül, vagy találkozókkor elmeséli a Falka tetteit, vagy lelket önt a fáradt harcosokba. Ő az aki ismeri a Garou nemzet meséit, legendáit, történeteit.

Omega: Épp annnyira nem "hivatalos" pozíció, mitn a Bétájé... de minden Falkában van valaki aki legalul áll a rangsorban.

Kihívás

Egymás közötti vitás ügyek lerendezésére a végső megoldás (a sámánoknak, Bíráknak és Dalnokoknak külön rítusaik vannak a viták elsimítására).

A Falka-vezért bármikor ki lehet hívni, ha a Litánia szerint "Béke van". Rangban eggyel feletted állót hívhatsz ki, hogy rangot lépj. Ez része a Rang lépésnek.
Az elismerés rítusa közben fel kell tetteid sorolni a egy rangba feletted álló előtt, és neki el kell ismernie. Ennek lehet feltétele, hogy harcban legyőzd (a rangért meg kell küzdeni).
A kihívás, ha megtörtént (nem árt, ha a Falka is támogat ebben) a kihívó határozhatja meg, hogy miben kívánja összemérni erejét a kihívottal. Az Árnyurak a sakkozást kedvelik, stratégiáról tanúskodik (és szóbeli lehúzásra is elég gyakran, ha esetleg nem ismeri a kihívott. "Mond Alfa, mit ér az erő, ha nem párosul hozzá stratégiai érzék?"), de a Ragabashok között bármi lehet, lopástól kémkedésig, Bárdok között, akár hogy ki jártasabb a Garou dolgokban, de főként a Harc dönt (Fontos észben tartani, aki erős, az nem feltétlenül bölcs is).
A Klaive párharc rituális, erre különleges szabályok vonatkoznak a fegyver ezüst volta miatt.
A karom-karom elleni harc egyszerű, betartva a szabályokat miszerint egymásnak nem lehet halálos sebeket okozni és csonkítani, bármely alakban harcolható aminek vannak karmai (homid kivételével bármelyik), ha csak a kihívó nem köti ki, a formát. A harc addig megy, míg valaki fel nem adja, vagy el nem veszíti eszméletét, vagy el nem ragadja a Düh.